Kunágota Község Önkormányzata

Település történet

Kunágota Békés megye déli részén helyezkedik el. Határ települései Medgyesegyháza, Almáskamarás, Dombiratos, Magyardombegyháza, Mezőkovácsháza és Magyarbánhegyes.  A XX. században feltárt bronzkori, avar kori, honfoglalás-korabeli sírok, leletek alapján tudjuk, hogy a település területe régtől fogva lakott hely. A község nevével először egy 1463-as oklevélben találkozunk. A törökök 1596-ban teljesen elpusztították a falut, majd kiűzésük után Kunágota a Kincstár állományába került.
A község újratelepítésére az 1843-ban megkötött szerződések alapján 1844 tavaszán kerül sor. Az 1870-es évekig 163 dohánykertész család települ le a községben.
A község népessége és területe az újratelepítéstől fokozatosan növekedett és terjedt. Az akkor Csanád megyéhez tartozó település lakossága 1869 és 1930 között megháromszorozódott. Ezután azonban részben a gazdasági válság, részben a háború következtében jelentősen csökkent a lakosság száma, 1998-ra 3242 főre esett vissza.

A település belterülete 458 ha. A település szerkezetére a mérnöki kialakítású derékszögű utca- és telekrendszer jellemző. A község kb. 6 km-re fekszik a legközelebbi vasútállomástól, ami Mezőhegyes és Békéscsaba irányába biztosít kapcsolatot. A belterületi úthálózat kiépítettsége javuló, jelenleg mintegy 65-70%-os. Ennek bővítésére az önkormányzat és a lakosság között jó együttműködés alakult ki.
A közel kétszáz embernek munkát biztosító, átalakult Kunágotai Bercsényi Zrt. a helyiek egyik fő foglalkoztatója. A „Bercsényi” a növénytermesztés mellett sertés hízlalással is foglalkozik.
A település iparát a helyi baromfifeldolgozó üzem képviseli.
A helyi önkormányzat intézményein keresztül biztosítja a település lakosságának alapellátását. A községben két óvoda, általános iskola, napközis konyha, művelődési ház szolgálja a gyermekek nevelését, oktatását.
Az egészségügyi ellátást két háziorvosi rendelőben, a fogorvosi rendelőben, a helyi fizikoterápiás rendelésen és az egészségházban szakorvosok és szakalkalmazottak biztosítják. Egy jól ellátott gyógyszertár is működik a településen. Térségi feladatot lát el, Kunágotán kívül még további 10 településnek az egészségügyi ellátását segíti a 2002-ben megvalósult Mentőállomás. A Mentőállomás mellett működik a 12 települést ellátó orvosi ügyelet.
Az idősek házi gondozása mellett 1996 óta működik a településen az idősek klubja, 1999 óta gyermekjóléti szolgálat is, 2009-től családsegítő és gyermekjóléti szolgálatként.

Az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődés tapasztalható a település infrastruktúrájának kiépítésében. A korábban megépült vízvezeték rendszer mellett megvalósult a belterület teljes körű gázellátása, több szilárd burkolatú út épült. A település tervei szerint 1998-ban megindulhatott a szennyvízhálózat kiépítése Almáskamarással és Nagykamarással közös beruházás keretében. A beruházás I. ütemének megvalósulásával 2000-től üzemelhet a Kunágotán épült szennyvíztisztító telep, melyhez a csatornahálózat mindhárom településen kiépül. A szennyvíztisztító bővítésére és a csatornahálózat továbbépítésére a három együttműködő település tovább pályázik.

A település régi, szépen rendben tartott középületei közül említésre méltóak: a templomok (római katolikus, református ), a művelődési ház, az iskola, a községháza épületei. A temetőben találhatók az önkormányzat által állított I. és II. világháborús emlékművek. Itt nyugszik Bereczki Máté, az 1895. december 9-én Kunágotán elhunyt tekintélyes pomológus. A település híres szülöttei: Ronyecz Mária és Molnár Piroska színművésznők, Pócsik Dénes olimpiai válogatott vízilabdázó, Szokolay Sándor zeneszerző. Móra Ferenc is megfordult a faluban,  melyről említést tesz a „Mit találtam a cirokföldön…” című elbeszélésében.

Hagyományosan augusztus hónapban kerülnek megrendezésre a Kunágotai Lovasnapok, mely rendezvény az évek során a megye határain túl is ismerté vált. A kétnapos ünnepen a lovas versenyek, fogathajtás, bemutatók szórakoztatják az érdeklődőket.
A millenniumi évben, 2000-ben rendezte meg először a település a Kunágotai Falunapokat az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódóan. A jól sikerült rendezvény hagyományt teremtett, azóta minden évben kétnapos rendezvénnyel emlékezünk Szent István napjára.
Hagyományos rendezvénye a településnek a katolikus templom védőszentje tiszteletére rendezett Imre naphoz kötődő búcsú is, melyre a környékbeli falvakból sokan idezarándokolnak.

Az önkormányzat 1994. március 15-én, a község újratelepítésének 150. évfordulója tiszteletére fogadta el a község zászlójáról és címeréről szóló rendeletét.

Kunágota, 2009. október 29.
Pápai Zoltán
polgármester