Nagykamarás története
A viharsarki község, alsóbbrendű utakon Medgyesegyháza, Almáskamarás és Kevermes felöl közelíthető meg. Legközelebbi városok Békéscsaba és Gyula. A Mezőkovácsházi kistérségben helyezkedik el. A településen vasút nem halad keresztül, a buszközlekedés többirányú. Nagykamarást már a középkorban Komorás puszta néven említik. Arad, illetőleg Csanád megyéhez tartozott. A falu a török idő alatt elpusztult.
Újratelepítését kincstári bérlők kezdték el 1841-ben. Wodianer báró a helységet községgé alakította át a szomszédos Almáskamarástól megkülönböztetésül, Nagykamarásnak nevezte el. Nagykamarás első telepesei Heves, Gömör, Borsod és Pest- megyéből kerültek ide. A községhez hozzátartozott Bánkút, Rózsamajor és Botos. A múlt század közepén a település szomszédja nyugatról és északról a bánkúti puszta, amelynek földesura István főherceg volt. 1950 óta tartozik Békés megye községei közé.
A falu népessége 1850-ben csaknem kétezer lakos volt, amely 329 családból állt.
Az első telepesek „árendás” jobbágyok voltak, akik pénzben, később természetben is meghatározott árat fizettek uruknak, a földhasználatért. A régi népszokások közül maradt fenn a „mártogatós tánc”, a „tűzugrás”, a „pruszlikolás” és a halotti tor. Ismét népszokás a lakodalmas háznál a „hérész”, régen a kendőtartás, a menyasszony felkonytyolása. Mint a telepes falvaknál általában Nagykamaráson is egymásra merőlegesek az utcák. 1841-ben, ill. 1852-ben alakult ki több új utca. A századforduló után, 1912-ben közel száz munkásház épült. Nagykamarásnak az újtelepi része 1925-ben épült ki.
A II. világháború után a két község közötti területen alakult ki az ötödik falurész. A településről az is megállapítható, hogy a Nagykamarásra telepített matyók, mint dohánykertészek, már bizonyos fokig polgári jellegű körülmények között művelték földjeiket. A sakktábla alakú, tágas helységben 1883. májusától 1884. októberéig felépült a helyi templom is, amit kondorosi és aradi mesterek építettek fel. A templom hossza 32 m, szélessége 11 m, falmagassága 10 m.,a torony 33 m magasba emelkedik.
A Kossuth utca 2. szám alatt található, a Polgármesteri Hivatal épülete, melyet 1995-ben építettek. Az általános iskola négy tanteremmel 1901-ben épült, az első tanítót Gott Sándornak hívták. Iskolánk, a millennium évében vette fel Arany János nevét. A településen egy óvoda működik. A kulturális élet színtere 1966 óta a Művelődési Ház. Az intézmény 2005-ben kívül-belül telesen megújult és otthont ad különféle települési összejöveteleknek, iskolai ünnepségeknek. A Művelődési Ház mögött található Szabadidőpark lehetőséget biztosít fiatalok és idősek kikapcsolódására egyaránt. A szabadidő hasznos eltöltése érdekében éledt újjá 2005-ben a Pinceklub, mely az ifjúság kedvenc törzshelyévé vált. Az épületben található a Könyvtár, mely a modernkor követelményének megfelelően, internet hozzáférést is biztosít a látogatók számára. A könyvtárat 2003-ban újították fel, 2004-ben kapott új berendezést. Az intézményben működik A településen működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint Öregek Napközi Otthona, amely nappali ellátást nyújt a szociálisan rászorult idős emberek számára. Civil szervezeteink: Nagykamarás Községért Közalapítvány, Polgárőrség, Vadásztársaság, Horgász Egyesület, Nyugdíjas Klubok, Vöröskereszt.
A Dózsa utca elején a honfoglalás 1000. évfordulójára emelt keresztet a milecentenáriumra felújították és újraszentelték. A Művelődési Ház mögötti emlékparkban I. és II. világháborús emlékmű áll,mely emléket állít a község háborúban elesett polgárainak.